Wien ist weiblich! INTAKT – Projekt zum 100. Internationalen Frauentag 2011

Ausstellungen - Kiállitásokon März 19th, 2011No Comments

Dies war das Programm:

7.- 9. März Fahnenausstellung im Prospekthof
40 INTAKT-Künstlerinnen präsentieren Fahnen zur
Erinnerung an wichtige historische Frauen Wiens.

7. März 19:00 Ausstellungseröffnung
Ehrenschutz: Frauenministerin Gabriele Heinisch-Hosek
Angelika Romauch, Präsidentin der INTAKT
‘Aktion Reformkleider’ von/über Emilie Flöge
Zitate historischer Frauen

8. März 19:30 Concerto: All’ Arrabbiata donne

9. März 19:00 “Welchen Feminismus brauchen wir heute?”
Podiumsdiskussion

  • Daniela Hammer-Tugendhat, Kunsthistorikerin
  • Johanna Rolshoven, Kulturwissenschaftlerin
  • Ingrid Moritz, Leiterin der Frauenabteilung der AK Wien
  • Lisa Bolyos, feministische und antirassistische Aktivistin
  • Seher Cakir, Schriftstellerin
  • Moderation: Petra Unger, Kulturvermittlerin

in Kooperation mit der Arbeiterkammer Wien

Atelierhaus der Akademie der bildenden Künste Wien (ehem. Semperdepot)
Wien 6, Lehárgasse 6
Öffnungszeiten: 8. und 9. März 2011, 10:00-15:00 und 18:00-22:00

Sponsoren:

sponsoren

Bilder von der Eröffnung am 7. März:

2010-11 068 2010-11 069 2010-11 070 2010-11 071 2010-11 074

Leányfalu – Ausstellung / kiállitás: Rückblick / visszatekintés

Ausstellungen - Kiállitásokon September 27th, 2010No Comments

Impressionen / pillanatképek

DSC_0011 DSC_0010 DSC_0070 DSC_0049 DSC_0043 DSC_0053 DSC_0016 DSC_0075

Kiállitás megnyitószöveg / Rede zur Ausstellungeröffnung (nur ungarisch)

Oldás és kötés – textilművészetben

Vető Márta neve a kortárs magyar művészetben, tervezőművészetben „benn is van, meg nincs is”. Van némi mítosz is körülötte, hiszen a hetvenes évek második fele magyar iparművészetének egyik legprogresszívebb, legdinamikusabb fiatal személyisége lett, akiről aztán hosszú ideig nem hallottunk, majd újra jöttek információk és művek, de nem terhelte túl a magyar szakmai közvéleményt kiállításaival.

Viszont, ő az a személyiség, aki – nő létére – vállalja életkorát, s mivel nemrégen elérkezett – ahogy mondani szoktuk – a hatodik x-hez, úgy gondolta, hogy érdemes egy pillanatra megállni, összegyűjteni, ami elérhető, s visszatekinteni. Aki pedig harminc éve Bécs mellett Leányfalut is otthonának tekinti – mint ő -, annak bizony itt az ideje itt kiállítást rendeznie második otthona helyszínén is, amely így tehát nem csak a sajátos összegzésé, hanem – paradox módon – a bemutatkozásé is. Kétségtelen, hogy a kiállítótér nem a Műcsarnok, ám sajátos bukolikája, szelleme, hagyományai (Móricz Zsigmond relikviái láthatók a szomszédos terekben!) és a kiállító művész élete itteni teréhez való közelsége a vállalkozást nagyon emberivé is teszi.

A művésznő az Iparművészeti Főiskola elvégzését követően dolgozni akart, s ami rendkívüli, s abban a korban egészen egyedi, hogy két kolléganőjével helyiséget béreltek, önálló műhelyt hoztak létre, ahol Vető Márta hamar alkalmazta a szita technikát – egyenlőre – alkalmazott textiljeinek készítéséhez, melyet nem sokára követtek önálló képi igényű munkái, majd a Budaflaxnál eltöltött – amúgy tanulságos – két tervezői év. Részt vett a velemi textil szimpóziumokon, amely akkor a felívelő magyar textilművészet kísérleti laboratóriuma volt, munkái mind anyaghasználatukban, mind szemléletükben megújító törekvéseket jeleztek. Csak természetes anyagokat használt, a könnyű pamut előállításáért is küzdelmet folytatott. Aztán Velem kapcsán egy egészen új anyaggal kezdett kísérletezni, a klottal. A fekete anyag igen alkalmas volt arra, hogy addigi motívum kutatásait alkalmazni tudja. S már ekkor megjelent személyes struktúra építő szemlélete, amit elevenné tett a többször egymásra nyomott egyszerű, ám attraktív forma. Első önálló kiállítását 1977-ben rendezte meg. 1979-ben függönyanyagával nagydíjat nyert a szombathelyi textilbiennálén. Immár egyaránt otthonosan mozgott az autonóm és alkalmazott művészetek terén, majd élete döntően megváltozott, külföldre ment férjhez. Élete színtere először Stuttgart lett, majd Bécs, s Vető Márta fokozatosan folytatta tárgyalkotói tevékenységét.

Munkásságának két különleges szempontja van, amelyre fel kell figyelnünk, s melyet kiállítása is hangsúlyoz. Egyrészt, kétségtelenül eredendően az iparművészethez közelálló anyagokat, technológiákat használ, ám művészete az évtizedek során kiemelkedett az alkalmazott művészi műterületről, s képzőművészetivé vált. Munkái falképek, nevezhetnénk őket festményeknek, de mégsem azok, a festmények quasi arisztokratizmusától távol tarják magukat, ugyanakkor képi gondolatok közlői, ám mindig sajátos puritanizmussal előttünk állva (függve). A másik karakteres jellemző: különös formavilága. Vető Márta munkáit már pályája korai szakaszától jellemzi egy konstruktív szemlélet, egyre erőteljesebb a Bauhaus szemléleti hatása (kiállításán gyönyörűen áll előttünk az Elmosódó konstrukció és az Hommage a Bauhaus sorozata), ám ezt a műstruktúrát az idő előre haladtával egyre intenzívebben szintetizálja bizonyos folklorisztikus motívumvilággal, de ezt mindig nagyon rejtőzködően és finoman teszi, soha nem magmutogató tolakodással. Kiállításán ezt a Tulipánosláda című műegyüttese bizonyítja. Így lesznek munkái a maguk puritánságával is, összetett mondandókat is hordozó, művészi, emberi izgalmakat is magukban rejtő műtárgyak.

Vető Márta műveiben a jelzettekkel együtt egyre összetettebben jelentkeznek az organikus és geometrikus formák, melyek hol karakteresen egymás mellé épülnek, hol egymás felett, mintegy rétegeződve fejtik ki hatásukat. A transzparencia érzékletessége mindig lényegi hatás művein. Legújabb munkáin (Tünékeny pillanat) már a legkorszerűbb technikai eszköztárt is alkalmazza, plexire, műszálas alapanyagra nyomott fotóival.

Vető Márta eredetileg azt tervezte, hogy kiállítása címéül a kitűnő Lenyel József novellacímet választja, amelyből Jancsó Miklós emlékezetes filmet forgatott: Oldás és kötés. Végül ez nem került rá a meghívóra, de ennek gondolatisága szuggesztíven érezhető. Élete eseményeiben megtörtént az oldás, majd létrejött a kötés, s művészetében is végigjárta e – jogosan nevezhetjük így – stációkat. Kiállítása jó rendezésben, három térben jól strukturálva mutatja be ezt a mindig frissen gondolkodó és alkotó művészt, akit soha nem lehetett bezárni semmilyen közhely rabságába, aki soha nem szakadt el és ki identitása számára oly fontos determinációiból, s aki kitűnő technikai alkalmazókészségét egyesítve innovatív és kreatív szemléletével, a kortárs magyar textil egyik meghatározó személyisége lett.

Feledy Balázs

(Vető Márta kiállítása szeptember 10-ig tekinthető meg Leányfalun a Helytörténeti Múzeumban, a Móricz Zs. út 153. alatt)

Flüchtige Augenblicke – Tünékeny pillanatok

Portfolio - Werkeon Juni 3rd, 2010No Comments

3mal 80×140, Digitalfoto auf Textil

Flüchtiger Augenblick – Tünékeny pillanat

Portfolio - Werkeon Januar 24th, 2010No Comments

90×200, 2009
Digitaldruck auf Plexi

Wieder bieder

Portfolio - Werkeon Januar 24th, 2010No Comments

100×140, 2009
Original Handsiebdruck, egyszeri kézi szitanyomás

Zerrissene Träume – Szétszabdalt álmaink

Portfolio - Werkeon Januar 24th, 2010No Comments

134×247, 2009
original Handsiebdruck, egyszeri kézi szitanyomás
eigene Technik, saját technika

Neue Website – Új honlap

Allgemeinon Dezember 19th, 2009No Comments

Es ist soweit, kurz vor Weihnachten ist meine neue Homepage fertig geworden. Ich hoffe Sie gefällt Ihnen! Falls Sie Kritik oder Verbesserungsvorschläge haben, lassen Sie es mich bitte wissen.

Végre kész van az uj honlapom! Remélem mindekinek tetszik!

Ornament

Portfolio - Werkeon Dezember 18th, 2009No Comments

Seidenmalerei – Selyemfestés, 1999 (75×107)

Nacht – Éjszaka

Portfolio - Werkeon Dezember 18th, 2009No Comments

Seidenmalerei – Selyemfestés, 1999 (54×80)

Variaton I. – Variátio I.

Portfolio - Werkeon Dezember 18th, 2009No Comments

Siebruck – Szitanyomás, 2000 (50×60)